Ünnepi nyitvatartás: dec. 20. (hétfõ) zárva dec. 21. (kedd) 12:00 - 19:00 dec. 22. (szerda) 12,00 - 19,00 dec. 23.-jan. 4. zárva jan. 5. (szerda) 12:00 - 19:00

Mitõl más egy minõségi kávé?
Kávékínálatunk összeállításához ügyelünk a legjobb, külön földrészekrõl származó kávéfajtákat összeválogatni, és a legjobb arabica és maragogype kávéfajtákkal kínálni vendégeinket.

Az arabica a legrégebben ismert kávéfajta. Magaslatokon nõ, hegyi fennsíkokon vagy vulkanikus eredetû hegyoldalakban, 1000-2000 m magasan, ahol évente 1500-2500 mm esõ esik, s ahol az enyhe napokat hûvös éjszakák követik. Egy átlagos arabicafa évente kevesebb mint 5 kg gyümölcsöt hoz, amibõl kb. 1 kg kávébab szemezhetõ ki.

A maragogypefákon nõ a legnagyobb szemû kávébab, amit elefántbabnak is hívják. Babjából kellemes, lágy ízû kávé készíthetõ, bár költséges e fajta kávéfa mûvelése a kis terméshozam miatt.

A nagy magasságban termõ babszemek más fajtához képest keményebbek, az ízük finomabb és aromásabb, így jobb, �erõsebb� kávé fõzhetõ belõle az alacsonyabb koffeintartalma ellenére. A kávénövény gondozását nagyban befolyásoló tényezõ erõsen függ a fajtától és országonként is igencsak különbözik.

Mindegyik kávéfajta az Egyenlítõ körüli, a Ráktérítõ és a Baktérítõ közötti széles trópusi övezetben terem meg, ám fajtától és változattól függõen a növények külsõ megjelenése igencsak eltérõ. Az örökzöld lombozat gyakorlatilag bármilyen színben játszhat a sárgászöldtõl a mélyzöldig, sõt bronzvörösig, s a csillogó levelek ráncosak, a robusta változatoknál még inkább, mint az arabica fajtánál. Egyes növények cserjeméretûek maradnak, míg mások 18 métert is elérhetnek, ha nem vágnák le a felsõ ágaikat a betakarítás megkönnyítésére.

Mindegyik fajta kávéfa virágokat is hajt, egyazon ágán elõfordulhatnak éretlen és érett gyümölcsök, úgyhogy szinte mindig kézzel kell szüretelni. Így a kávéültetvényeken alig van olyan idõszak, hogy ne lennének virágba borult növények. A fürtben növõ virágok krém-fehérek, illatuk a jázminéra emlékeztet. A virágok csak néhány napig élnek; rövid idõ múlva fürtös kis zöld bogyók jelennek meg a helyükön. Ezek néhány hónap alatt érett vörös cseresznyékké fejlõdnek, melyek már leszedhetõk.

A kávéfa gyümölcsét elsõsorban azért nevezik cseresznyének, mert méretben, alakban és színben nagyjából megegyezik a mindenki által ismert cseresznyével. Az élénkvörös héj alatt található a gyümölcs édes, ragadós, sárga húsa, mely a kávébabot, vagyis a gyümölcs magvát rejtõ középpont felé haladva egyre nyúlósabbá válik. Minden cseresznyében általában két bab van, lapos oldalukkal fordulnak egymás felé, mintha fél földimogyorók lennének.